Elgondolkodtál már azon, hogy milyen volt, mikor gyermekként játszottál? Mit szerettél csinálni? Hogyan használtad a képzeletedet? Mi okozott örömet és vidámságot neked?

Ha csak beleképzeled magad egy kicsit abba az örömteli, boldog világba, amit gyermekként éltél meg rájössz, hogy sokkal többet kell megszeretgetned, sokkal többet kell hagyni játszi egy keveset vagy épp örömet okozni a gyermeki énednek valamivel. 😊

Ahogy tágra nyílt szemekkel rácsodálkozik egy gyermek a világra, máris ott van az a világ a gondolataiban, ahol ő lehet bármi, bárki. Egy gyermeket inspirál akár egy kavics, egy pillangó, de még a szél fuvallata is, ahogy éppen meglöki vagy szemébe fújja a haját.

Egy örök gyermeki lélek inspiráltan éli az életét, nincs mitől félnie, bátor, megtartja őt az a

szeretetháló, amihez életében kötődik.

Sokan vagyunk, akik már nem látjuk a hálót, nem tudunk játszani és nem is akarunk, mert túl komolyan vesszük ezt a világot… Ha időnként kilépnénk a mindennapi elvárásokból, amit magunk elé állítunk és nem csak mások állítanak elénk, hanem mi is magunk elé, akkor már el is érnénk az örök gyermeket magunkban, aki hív, hogy játssz, hív, hogy újra tanulj, ismerkedj meg a világ csodáival, mert a világ egy csoda.

Még ha időnként árnyak lepik is el lelkünket, akkor is ott van ez a törékeny gyermeki részünk, aki szeretettel felébredne, megnézné újra a szép falevelet, beleugrana a pocsojába vagy megfésülné a babája haját…de azt mondjuk, hogy nem tudunk már szembe nézni vele, nem érünk rá, már túlon-túl fáradtak és elfoglaltak vagyunk… Pedig meghálálja ezt a kis apróságot is a belső gyermekünk, amit rászánunk.

Légy hát kreatív általa, találkozz vele időnként, légy vidám, boldog kisgyermek újra, mert alkotásközben ismét megéljük a vele való találkozást. Rácsodálkozunk, hogy mit meg tudunk engedni magunknak, ha hagyjuk, hogy ő inspiráljon, ő alkosson. Mert ő az alkotáshoz vezető út, tisztán, tudatosan vele együtt tudod megalkotni művedet.

Sokan foglalkoznak már különböző terápiákkal, amik ezen részünket aktiválják, tanítják meg újra használni vagy gyógyítani a sérüléseket. Egy-egy szabad alkotásban, amikor csak rajzolsz, festesz, már összekapcsolódsz vele és ezek az alkotások kiemelnek a régi mintákból, segítenek feldolgozni, elengedni a régi sérelmeket. Így bármit is alkotsz ezzel tisztítod, emeled, segíted ezen részedet.

Kívánom, hogy legyen alkotó kedved, ismerkedj meg még több művészeti ággal, tanuld meg újra használni mindazt a képzeletet, alkotáskedvet, ami ott lapul minden kis pöttöm gyermeki lélekben. Ők még szabadok, te mennyire vagy szabad? Mennyire tudod megengedni magadnak, hogy szabadon, előítéletek nélkül alkoss, vagy csak játssz, ahogy egy gyermek teszi? Ki az benned, aki ennek nem ad utat?

Alkotó vágyunk ott van, még ha azt mélyen el is rejtettük, hát itt az idő, hogy újra éleszd! Kezd el irányítani úgy az életedet, hogy azok a gyermekségedet kiváltó, felhozó dolgok ott legyenek az életedben. Időnként találkozz vele, így szabadabban tudod megalkotni mind azt, amit szeretnél. Légy kreatív, légy ügyesebb, mint voltál, tanulj meg mindent, amit gyermekként magadnak mutattál! Legyen ez a vége a megfásult időszakoknak, tedd le régi mintáidat és légy újra szabad, kreatív gyermek, ügyes, csibész, csínytevő, de nem erővel és akarattal, hanem tiszta tudatos változással. Alkoss egy képet magadról, amiben te vagy, te a gyermek, a kisded, aki még tiszta, őszinte és szabad. Lehet, tudsz is magadról ilyen énképet előhúzni a tarsolyodból, akár emlékeidből, akár egy rég megkopott fotón. Szeretgesd meg, szabadítsd fel, mond neki: most alkotunk és irány, az inspirált képet most alkosd meg! Nem a kézügyesség a lényeg, hanem ahogy látod magadban a képet, úgy tedd oda a papírra. Legyen értelme, hogy miért rajzoltad, hogy felkapcsoltad azt a részed, amit eddig oly jól elraktároztál és olykor szomorkodtál, hogy nem tudod mi a baj. Hát lépj és haladj az utadon, a változásban!

A bennem élő gyermek sokat segít nekem, időnként találkozunk, de még mindig van néha közöttünk feszültség, pedig csak egy csodára vágyok, hogy ez a feszültség megszűnik és én alkotok. Olykor gyerek vagyok és újra tanítom magam, de ez oly csodálatos és annyi szépséget rejt magában, feltárni azt, ami része az én csodámnak. 😊

Kezd el te is újra felépíteni magad ez által a csoda álltál és teljesül minden vágyad, ha már látod a célt magadban, a hogyan továbbokat. Légy stabil anyukája, apukája ennek a belső gyermeknek, legyen kapcsolatod vele, mert így tudsz igazán alkotó, inspirált emberré válni az életedben. Legyen egy csoda ez a kapcsolat, az alkotás csodája, ami aztán végig veled van minden pillanatban, azon az úton, melyen életedben haladsz. Hozzásegít megtenni minden egyes dolgot, melyhez szükség van a kreatív alkotó energiára. Légy tudatos hát! Alkoss, mert a művedet te alkothatod meg és nincs még egy ilyen csoda, mint te! Így légy összekapcsolva magaddal, a tudatoddal, a belső világoddal! Minden más eltörpül emellett. Légy aktív éned része!

Tedd meg az első lépést a belső gyermeked felé, hogy alkotó, inspirált emberré válhass, hogy minél tudatosabban be tudd építeni az életedbe a kreatív, alkotó részed, használva ezt a képességed életed minden területén. Várlak szeretettel a következő foglalkozáson, hogy mind ezt megtapasztalhasd! Engedd át magad belső világodnak! Saját belső gyermeki örömödnek, hogy kitaláld mire is vágysz oly nagy akarattal az életben. 😊

A képek a https://hu.pinterest.com/ oldalról valók.